A nyárban az a jó, hogy ilyenkor annyi féle változatosságot tud mutatni az ég, hogy az ember beleszédül. Ott vannak a nyári záporok, a ragyogó hajnalok, és ezer színben játszó alkonyok. A felhős csoportokban dögivel vannak szebbnél szebb fotók, néha kicsit irigy is vagyok, hogy én nem tudok olyan szép képeket produkálni a kis telefonommal. De egy nap biztos beszerzek egy profi fényképezőgépet és bejárom az országot felhőket vadászva.
Addig is hoztam egy kis szerény válogatást a magam készítette képekből.
Amúgy a felhőmánia nem mostanság kezdődött. Régebben is, olyan 15 éves koromban kezdtem el jobban érdeklődni irántuk, főleg azután, hogy nagyapám meghalt. Sokszor ültem ki a közeli játszótérre egy hintába és csak bámultam a fehér pamacsokat azon a nyáron. Nem tudom, valahogy kötődöm az égbolthoz. Annyira változatos tud lenni, mint az emberi élet. A napfényes időszakok az ember boldog pillanatait juttatja eszembe, a mennydörgő viharok, amikor a természet haragra lobban, az életünk nehéz időszakára emlékeztet, a szüntelenül hulló eső pedig a mély gyászra és bánatra.
Aznap, amikor nagyapám meghalt, a hajnal sötét volt és borús. Olyan bajlós kinézetű, már ha csak ránéztem nem éreztem magam jól a bőrömben. Ezt tetézte még az, hogy a nagyapám az intenzív osztályon volt, a műtétje nem sikerült jól. Bementünk anyával, hogy érdeklődjünk, hogy van, akkor közölték velünk, hogy reggel 7-kor meghalt.
Emlékszem, amikor kirohantam a korház ajtaján, csak felfelé tudtam nézni. Nem érzékeltem az embereket körülöttem, sem anyámat, se senkit. Csak az eget. Máig tisztán előttem van a kép, ahogy a nyilt teret beragyogta a napfény, a felszakadozott felhők között át sütött a nap, a szél pedig viharosan fújt. Nem is tudnám nektek megmagyarázni, de akkor az olyan vígasztalónak tűnt. Mintha egy üzenet lett volna mindenkinek, hogy előbb vagy utóbb minden jóra fordul. A gyász is eltűnik idővel,a vihar is lecsillapodik miután kitombolta magát.
A Holdivolát hallgattam nemrég, annak volt egy száma, hogy erdő erdő erdő, marosszéki kerek erdő. Na, a blog címe is innen kapta az ötletet, csak felhőkkel behelyettesítve. Dinka vagyok ma, úgyhogy a bejegyzés se lesz túl normális, de ne is figyeljetek rám! /Mondjuk már figyeltek, mert olvastok, de segáz/
Hogy finom és nőies legyek, a vizsgaidőszaktól már herótom támad. A pénzügyek vizsgámnak kampec, szóval mégegyszer nekimegyek majd 21-én de azt megelőzi egy csodás statisztika vizsga. Eh... Semmi bajom sincs a tanulással, de szeptembertől nem álltam meg és már szeretnék mást is csinálni a tanuláson kívül. Ha ennek a vizsgaidőszaknak vége, én két hétig biztos nem megyek tankönyv közelébe. Persze utána kezdődik az egész előről, mert a nyelvtudásom a béka segge alatt van és azt fel kéne nyomnom középfokúra. Intenzív tanulás lesz ez a nyár. Uhf... Aszem ki merem jelenteni, az első félév még egész lájtos volt a következőkhöz képest, amik rám várnak. Bleee.
Oké, már kinyafogtam magam. A vizsgák között volt egy kis időm felhőket fotozni, úgyhogy hoztam is nektek egy válogatást.
Közeledek lassan a dögrovás kategória felé, de még állom a sarat! Újabb vizsgát ezúttal az adózást sikerült lapátra tenni siker szempontjából. Örülök neki, mert így már csak két vizsga van hátra, egy pénzügyek és egy statisztika. A pénzügyekre azt mondják inkább tipmixelős, mint tanulós háát... Majd meglátjuk. A statisztika javítóvizsga a rémhírek szerint köcsög, de őszintén ezen nem lepődök meg azután, hogy a 2. zhába beraktak olyan feladatot aminél el se lehetett indulni. A matek tanszékek azt hiszem sehol sem változnak. De mindegy, ezt is megcsinálom, maximum kétszer megyek majd vizsgázni statból.
Addig is amíg nem hozok már érdemibb bejegyzéseket, hoztam egy kis felhős válogatást, aztán ha már jobban tudok vadászni a szépségekre, megint dugig el lesztek árasztva felhőkkel.
Az egyetemnek azt hiszem egy hátránya van, hogy ha jön a zh és vizsgaidőszak akkor az ember ideje kb a nullára redukálódik. Ráadásul sík ideg voltam a zh időszakban, mert nagyon reménykedtem abban, hogy meglesz a pénzügy-számvitel 1 tárgy ami lekopogom elsőre sikerült. A statisztikát már nem kommentelem az lehet javító vizsgás lesz, a többi meg... Hát majd kiderül. De így hogy sikerült a psz1 már csak a pénzügyeket kell kilőnöm és akkor már valamelyest megnyugodtam. Persze a többit sem akarom elhanyagolni, amit lehet meg akarok csinálni. Bár az biztos a csoporttársam kimondottan boldog lenne ha buknám a többi tárgyamat
Alapjáraton véve sosem értettem, egyesek miért akarják úgy kompenzálni a kisebbségi komplexusukat, hogy másokat próbálnak lekörözni vagy elnyomni. A csoporttársam pont az utóbbi kategória csak ezzel az a gond, hogy már kellő képpen ismerem a fajtáját ahhoz, hogy tudjam hogy kell leszerelni az ilyet. Köszönet érte annak a csodás lelki terroristának akivel 8 évig élhettem.
Még múlt héten a statisztika vizsga előtt futottam össze vele és volt akkora szerencsém, hogy vele is vizsgázhattam. Előtte még elugrottam a számvitel tanszékhez hogy megnézzem mikor van a psz1 megtekintés. Felhívtam anyát, hogy szóljak neki pénteken bemegyek amit ez a drágaság is persze hallgatott. Én megmondtam anyának, hogy vagy így vagy úgy de megcsinálom a psz1-t ha most akkor most ha nem akkor javítóvizsgával vk-val mindegy, de ebben a félévben meglesz. A többit is meg fogom oldani, amennyire az erőm engedi. Erre a csoporttársam már beleszólt a beszélgetésbe hogy ő segít bizony bizony segíteni fog. Aha... Én meg hülye vagyok mi?
- Ó ne aggódj úgy el tudom majd neked és a hugomnak magyarázni az anyagot hogy ugyan meg nem értitek, de biztosan átmentek minden vizsgán. Ismerek jó pár trükköt.
- Köszike, de nem fárasztanálak vele, van/lesz neked még ép elég gondod bajod.
Nem magával a segítségnyújtással van a bajom. Hanem a szándékkal ami mögötte van. Egyszerűen érezhető rajta hogy csak azért akar "segíteni" hogy te érezd magad hülyének ő meg egy zseninek. Még ha kértem is tőle egyszer-kétszer hogy magyarázzon el egy-két dolgot, annak mindig az lett a vége hogy nem értettem ugyanúgy semmit sem, de még tele is lett hordva a fejem mindenféle hülyeséggel. Hamar leesett, hogy valójában sosem segít csak önmagát fényezi és burkoltan érezteti veled, hogy egy hülye vagy. Hát köszönöm szépen de ebből én nem kérek.
Az elutasítás után már nem volt olyan barátságos és el is sietett a vizsga után nem várt meg. Nagyon remélem, hogy szeptemberben már nem nagyon fogok vele találkozni, mert kellően emlékeztet anyám párjára és annak nincs jó vége ha én előveszem azt a stílust amit vele szemben használtam amikor végleg betelt a pohár.
De hogy valami vidámabb is legyen, ismételten hoztam nektek felhős képeket. Ebben van bárányfelhő, egy fátyolfelhős és van egy amiben vihar és bárányfelhő találkozik bár az nem lett egy szépség mert belelóg mindenféle pózna és vezeték, meg épület de ebben a tempós időszakban sajnos nincs idő alkalmas helyet keresni.
Telítettek voltak mostanság a napok, na meg nyakamon is van a zh és vizsgaidőszak, így nem volt időm mostanság feljönni a blogra. Mostanság kicsit kaptuk az áldást, a régi samsung tévénk sikeresen bedöglött, a hűtőnk is már nyüglődik és az én régi monitorom sem már egy mai darab. Úgy hogy a héten nekivágtunk az ügyintézésnek, az extreme digitálnál szerencsére találtunk egy jó akciót meg egy kedvező hitelt. Szombaton beugrottunk az Örsre, elintéztünk mindent, utána meg beültünk inni valahova. Ajánlom nektek az Árkád emeletén az egyik fagyizós kávézós helyet, isteni Baileys-es latte machitot lehet ott kapni még egész elfogadható áron.
Lényeg a lényeg el lett minden intézve megvan már a monitor, a hütőt meg a tévét még várjuk, hogy kiszállítsák. Ami a monitort illeti. Hát az szerelem első látásra. Sokkal nagyobb mint a régi ami szinte eltörpül emelett. Évekig egy 1024x768-as felbontású monitort használtam, ahhoz képest az 1600-as felbontás óriási különbség. "Munka" szempontjából is már jobb rajta dolgozni vagy tanulni, egyedül a macskám nem nagyon szereti, mert mostmár nem tudja odanyomni magát a monitor közepére kitakarva a kilátást mint régen.
És ha már blog akkor természetesen felhők, a rohangálos napokban sem feledkeztem meg erről. :D
Ezt a négyet a múlt héten illetve még tegnap készítettem. Időm most sajnos nem nagyon volt hogy alkalmasabb helyet keressek a felhőfotózáshoz, de ha már kicsit fellazultak az egyetemi dolgaim, majd kerülnek fel jobb fotók is. Meg persze a régebbiek közül is hozok majd egy válogatást csak most a időhiány ezt nem engedi